Május 1.:
Budapest - Újvidék utazás, ott Pétervárad Óratorony, panoráma, városi múzeum, vár alagútja, séta a városban, jó idő esetén helyi nudi strand, Lennert Géza.

Május 2:
Tekija templom, Karlóca Béke körtemplom, Belgrád, Nándorfehérvári vár, Belgrád központja, Székelykeve

Május 3:
Szendrő vára, Galambóc vára, Kazán szoros, Vaskapu, kicsit tovább ahol a látvány hasonló ahhoz mint az erőmű előtti rész volt a duzzasztás előtt. Vissza, határátkelés, Herkulesfürdő.

Május 4.
Hazaút pihenőkkel: Temesvár belváros (akár elhagyható), Arad Szabadság szoborcsoport, obeliszk, Mórahalom (?).

Május 5:
Szabadság kivétele, regenerálódás otthon. :)

Kivonat a levelezési listán megjelent beszámolőkból:

Tegnap, május elsején Újvidékre érkezett a hétfős csapat, ahol egy Duna-parti séta és a Péterváradi vár külső megekintése után (annyi ember akart a várba bejutni, hogy megpróbálni se volt érdemes, ezért mára maradt a várnézés) ellátogattunk az újvidéki Köves Naturista klub (NKK) strandjára, ahol a helybeli csapat egy része már várta a magyarországi vendégeket.
A bátrabbak a 14 fokos vízbe is bemerészkedtek, a többiek a parton napoztak, beszélgettek, ismerkedtek. Kommunikációs probléma nem volt: a NaVKE csapatából ketten kitűnően beszélik a szerb nyelvet, az újvidékiek között pedig több magyar ajkú, ill. szerb anyanyelvű, de magyarul is értő, törve beszélő naturista is akadt.
Az idő kitett magáért: egy ötperces zápor pont elkerülte a csapatot, amúgy napos volt, ám estére, amikor már nálam, otthon volt a társaság -- bejött egy rövid nyári vihar. Ennek előnye is volt: hazazavarta a szomszédos nyaralóban zenét ordíttató részeg majálisozókat, így az éjszaka a Fruska gora (Tarcal-hegy) jellemző csöndjénben telt el a szokásos hajnali madárdallal. Persze, ezt megelőzte egy éjszakába nyúló, iszogatásal egybekötött (helyi italkülönlegességek kóstolgatása) dumaparti...
Ma reggel pedig egy kiadós reggeli után Pétervárad, Belgrád, Szendrő és Székelykeve felé vették az irányt a NaVKE tavaszi kirándulásának részvevői.
A fekete-fehér infravörös fotón (3512) a csoport a Duna-parton pihen, háttérben a Péterváradi-erőd, a színes fotón (9002) pedig helyet cserélt a házigazda és a vendég-fotós.
Szép napokat és süssön rátok (is) a Nap.Az utazóknak pedig további szép utat, maradandó élményeket!
G:-)

szerencsésen hazaérkeztünk vasárnap a NaVKE tavaszi, több országot is érintő kirándulásáról, a részletes beszámolót hamarosan olvashatod a NaVKE oldalain...
Nagyon köszönöm a szívélyes újvidéki vendéglátásodat, a szállást, vacsorát és reggelit, bocsi, hogy a pálinkáidat ennyire megdézsmáltuk!
Idegenvezetésed segítségével valóban meglátogattuk az Újvidék-i nudi strandot is, de lenti leveledből nem derült ki, hogy kik voltak a "bátrabbak", akik megfürödtek a 14 fokos Dunában, ezért csatolok néhány fotót...
Természetesen egyéb meztelen programjaink is voltak a négy nap alatt, például a spontán reggeli jógázás a szállás társalgójában, amihez többen is betársultunk a csapatból (no meg a reggeli-esti zuhanyozásaink:-)
Köszönöm a NaVKE, különösen Zozó szervezését és Laci részletes és szakszerű idegenvezetését is!
Üdv: GabIca

Sziasztok!

Mi is szerencsésen hazaértünk, és a kétkedőknek üzenem, hogy meg lehet csinálni egy ilyen körutat négy nap alatt. Nyilván szelektálni kellett a látnivalókat, és csak a legfontosabbakra jutott idő, de így is szép volt. Legközelebb majd minden helyre két éjszakát tervezünk :) . A viharos szél és az eső miatt Temesvár, Arad kimaradt.
Köszönjük Lacinak a sok érdekes dolgot amit mesélt, jobb idegenvezetőnk nem is lehetett volna.
Vaskapu nem egy komoly látnivaló, csak egy nagy vízierőmű, de az odáig tartó part menti út gyönyörű. Azt egyszer mindenkinek látni kell. Még nekünk is újra, hátha tiszta lesz az idő.
Herkulesfürdőn a régi lepusztult épületek mutatják, hogy milyen lehetett a hely fénykorában. A felhúzott rengeteg emeletes szoci szállodák és a tömeg lehangoló, de szerencsére őket nem hatja meg a régi idők szépsége, így nyugodtan lehet gyönyörködni. A panziósok nagyon kedvesek voltak, étlapról kaptunk vacsorát még úgy is, hogy későn érkeztünk és Romániában egy órával előrébb van.
Székelykevén kaptunk egy kis ízelítőt abból, hogy miért nem jó az ha valaki monopól helyzetbe kerül, és hogyan megy a szolgáltatás minőségének rovására. Ellenpéldaként meg kell említenem azt a szerb büfét is, ahol 10 perccel zárás előtt felvették a rendelést, záráskor nem rúgtak ki, sőt egy körre a tulajdonos meg is vendégelt minket ebéd után.
Üdv: Zoli

Fotók: GabIca, Géza, Laci, Zozo