| 2015 NaTúra májusban
2015. május 31. vasárnap
Helyszín: Gemenci erdő, Pandúr sziget.
Találkozás Szeremle település jelző tábla Baja felől érkezve.
A találkozó időpontja 10 óra. Nem később, mert ebben az időpontban
fog a rendelkezésünkre állni a révész, aki átvisz egy komppal a szigetre.
melyért 500 forintot kell fizetnünk fejenként.
Túravezető: R. István
A Natura végén, egy árnyékos helyen megfőzzük a szokásos paprikás krumplit is,
és uborkasaláta is lesz.
Az ebédre az egyesület vendégei lesztek mindannyian. Tőletek csak azt
kérjük, hozzátok magatokkal a jókedveteket, a délelőtti órákra elegendő szendvicsket és innivalót egész napra.
A részvételhez előzetes névszerinti bejelentkezést kérünk
(navke@navke.hu).
Telekocsik szervezésében közreműködők levelét is várjuk.
Kivonat a levelezési listáról:
Nagyon jól éreztem magam tegnap és a paprikás krumpli is finom volt, köszönöm!
Meglepő volt, hogy ennyien voltunk.
Dani
A tegnapi natúra igazán különlegesnek nevezhető, mivel egy igazán csodálatos helyszínt sikerült kiszemelni, és megszerezni a túrázók számára, ami önmagában is egy csodálatos élő- és vadvilágot rejt, kívülállók számára elzárt helyen, melyre még ruhástól se igen valószínű, hogy egyénileg betehettük volna a lábunkat, nekünk pedig erre, ráadásként ruha nélküli módon is lehetőségünk nyílt.
Külön kiemelendő, köszönet mindazoknak, akik közreműködtek ennek a helyszínnek a natúra számára történő megszerzéséért, különösen R. István (túra vezető, ügyintéző, ebéd alapanyag beszerző, összehangoló, paprikás krumpli kavargató..... stb.) barátunknak, a kitartó egyezkedésért, a területet birtokló és fenntartó szervezettel, valamint a kompot kezelő munkatárssal történő kapcsolat tartással kapcsolatos fáradozásokat illetően.
A natúra napja indulása, nem telt el felhőtlenül, ez olyannyira szó szerint értendő, hogy többen a helyszínre történő utazásuk során esővel is találkoztak, mások csak erősen borult, lehangoló időjárást érzékelhettek, amely, kissé elkedvetlenítette a programunk indulását.
Ehhez, még némi hűvös is társult. Hiszen, meztelen lenni, hűvösben, fázva, nem igazán kellemes.
A találkozásra (gyülekezésre), a Bajától kis távolságra lévő Szeremle határában került sor. Bajától már érezhető volt annak a tájnak a szépsége, csodálatossága, mivel az a rövidke út, a gát töltése mellett vezet, másik oldala pedig mezőgazdasági területek, és azok sokféle beművelése, annak színei, szemet gyönyörködtetően mutattak, a borult idő ellenére is. Haza felé tartva, kecsesen lépegető gólyával találkoztunk, amely az út melletti kaszálón, egészen közel az úthoz, zsákmány után kutatott.
A mostani natúra másik különlegessége, hogy bár az időjárás a gyülekezés időszakába nem kecsegetett különösen sok jóval számunkra, de ennek ellenére mégis, a korábbi natúrákhoz képest, az eddigi legmagasabb létszámot megdöntő (ha jól értettem Rózsától) 32 fős társaság gyűlt össze. Többen megjelentek a szokásos natúrázók, de jelentős számban, natúrákon még eddig részt nem vettek is eljöttek, és kipróbálták, megérezték a pucér bőrükön keresztül, ennek a kellemes sétával megtehető programnak, a semmivel nem pótolható érzését, élményét. Egyik túratársunk, bringájával érkezett, jelentős távolságot megtéve.
A gyülekező helyről hamar eljutottunk a túra helyszínének kezdetére, amely a Bajáról jól ismert Sugovica nevű Dunai mellékág, amely hosszasan elhúzódik, ennek gátjánál volt. Autóinkat ott magunk mögött hagytuk. A Sugovica partján, egy kis kézi erővel működtetett komp várt ránk, mely kizárólag a mi érdekünkben üzemelt, átkeltünk a Sugovica túloldalán elterülő szigetre. Csupán két autó kelt át velünk a kompon, a túravezető autója, mivel a élelmezéshez szükséges kellékek szállítása érdekében ez előnyös, és szükséges volt, valamint egy másik túratársunk kellően nagy méretű járműve, mellyel szintén szükséges kellékek lettek átszállítva, valamint a túra valóságos indulási helyszínén, csomagmegőrzői feladatot látott el, valamennyien ezen járművekbe helyzetük el a holmijainkat a túrázás idejére.
A "táborunk" ahonnan indultunk, egy erdészeti közösségi épület, egy vadászház közvetlen szomszédságában volt.
Elinduláskor, a hűvös időre való tekintettel, többen kénytelenek voltak a ruháikat magukon hagyni, de azért, jelentős számban voltunk, akik az első perctől kezdve, pánikszerűen megszabadulunk ruháinktól, alig várva, hogy élvezhessük ezt a kivételes, természet adta környezetet, a számunkra legkellemesebb, ruha nélküli módon.
Csodálatos erdei utakat járhattunk be, helyenként korábbi esőktől származóan felpuhult talaj, és sáros részeket is kellett kerülgetni, de ez senkit nem szegett a program során, hogy utána cipőt vagy talpat (mivel olyan is volt, aki cipő nélkül, mezitláb gyalogolt) kellett mosni.
Szerencsére, nagy várakozásunkra, rövidesen el vonultak a sötét felhők az égen, és helyébe, csodálatos, szikrázó napsütés lépett, amely rögtön égetően szórta ránk sugarait azon részeken, ahol a fák lombjai ennek teret engedtek.
Ennek hatására, az akkor még ruhában lévők, gyorsan megszabadultak a rajtuk feleslegesen lévő ruháiktól.
A csodálatos helyszín, mely egy zavartalan élővilág, valamint vad állomány lakhelye, melyen számtalan vad etető helyeket láthattunk, helyenként fák közül kiérve kaszáló rétek mellett vezetett el utunk, rengeteg kisebb-nagyobb vad leseket, melyekre többen fel is másztak. Magas dombokat, melyre etető helyek létesültek, arra az esetre, amikor áradás során, a szerencsétlen vadaknak, lehetősége van menekülni az áradó folyó elől. Szemünk előtt kelt át egy vaddisznó család az út egyik oldal fái közül, a út túloldalának fái közé, az anya disznó után, sorra rohantak át egyesével a kis malacok, tizenvalahányat sikerült végig számolni, közülük, tekintélyes alom volt.
Volt, akik őzet tudtak látni. De, ragadozó madarak is kőröztek az égen.
Túránk során teljesen megközelítettük a Duna fő ágát, több helyen is, ahol, a legbátrabbak, kisebb-nagyobb mértékben, vagy akár nyakig bele merülve a hűvös Dunába, akár még néhány karcsapást úszva is benne, felfrissítették magukat, az akkor már kellően felmelegedő időben.
Különösen kiemelendő Evabella, hiszen hölgyek közül egyedüliként merült a Duna hideg vizébe, úszva pár métert egyúttal.
Közel 3 órás séta után, visszatérve a "táborhelyünkre" kezdetét vette a paprikás krumpli készítésének a megkezdése,
mely gyorsan, elég sok önkéntes részvételével zajlott. Sajnos, a beszerezhető burgonya csomag közt akadt, eléggé ócska
állapotú is, melyből rengeteget kellett kifaragni.
Mindezen apró nehézségek ellenére is, fantasztikusan jó ízűre sikeredett - mint mindig- az István által levezényelt paprikás krumpli.
Több helyről is érkezett alapanyag, kiemelendő Hagymabáró Makói hagymája, saját készítésű kolbásza. A rengeteg helyről származó alapanyagok,
kivételesen elkápráztató ízt produkáltak. Ez jól érezhető is volt, hiszen sokan mertek még repetát is, a bogrács aljáról.
Késő délután, a kis kompon vissza térve autóinkhoz, búcsúztunk egymástól, ezen felejthetetlen és csodálatos nap után !
Jó lenne erre a helyre, máskor is még eljutni !
Feri
Köszönjük a szép napot és a kírándulást. Nagyon jól éreztünk magunkat. Mind a négyünk nevében írok.
Minden rendben volt, jól elfáradtunk kellemesen pihentünk, igaz vísszafélé az út nehéz volt, mert
Bajától- Békéscsabáig csinálták az utat, 40 tábla, meg gödrög könnyítették az útat, de szerencsésen hazaértünk.
Norbi
Sztem valoban jo volt a natura
Tóni
Köszönjük a kellemes napot:
Gabor
Nem szokásom, hogy az általam vezetett Natura-ról írjak bármit is.
Most sem ezt teszem, de ide kívánkozik, hogy ma délelőtt felhívott a
Csontos Péter úr, aki a Gemenc Zrt osztályvezetője. Neki
köszönhetjük, hogy ide eljuthattunk. Érdeklődött, hogy
hogyan sikerült a túra. Elmondtam neki, hogy mindenki nagyon
elégedett volt. Nagyon örült, hogy ilyen jól éreztünk magunkat.
A Natura-n kilenc kilométert gyalogoltunk.
R. István
Nagyon tetszett a Pandúr-szigeti natúra, külön köszönetet szeretnék mondani R. Istvánnak a szervezésért, s mindenki másnak is, aki közreműködött a megszervezésében. Ugyan most nem két keréken érkeztem a helyszínre, azért többször is jártam már az elmúlt években Szeremlén kerékpárral. A mostani alkalommal azonban korábban sosem látott részét ismerhettem meg a Gemenci-erdőnek, olyan közelségből, ahogyan még sosem, hiszen az egész túrát teljesen ruha nélkül, mezítláb tettem meg, sőt, a Duna még kissé hűvös vizében is megmártóztam. A NaTúrákon mindig alkalmunk van közelebb kerülni természetes létformánkhoz. Ha tetszik, természet-anyánkhoz kerülünk ilyenkor közelebb, aki időtlenül várja messzire jutott gyermekeinek vissza-visszatértét. Izgalmas volt élőben látni az úton átkelő vaddisznó-családot, megszemlélni a különféle etető és itató eszközöket, illetve találgatni, mely állatok hagyhatták lábnyomaikat az úton. A túra végén nagyon jól esett a kitűnő paprikáskrumpli és az uborkasaláta, így bár kissé elfáradva, de élményekkel telve indultunk haza.
János
Fotók: GabIca, Rózsa
NaTúra szeptemberben
2015. szeptember 20. vasárnap
Ez a Natura Kiskunhalas és Kiskunmajsa között zajlott.
Találkozás 10 óra 20 perckor Kiskunhalason a vasútállomás mellett történt.
Túravezető ismét R. István volt.
Idézet a Naturlistán megjelent levelekből:
A tegnapi NaVKE szervezésű Natúra napján olyan borús, hideg,
szeles, esős időre ébredtünk kora reggel Icával, hogy biztosak
voltunk abban, hogy csak négyen leszünk ott (Rózsával és István
túravezetővel együtt) a találkozási pontnál!
De amikor a naturista parkolóőr állj-t intett és nem akart
beengedni a színültig megtelt parkolóba, már tudtuk, hogy nem
csak bennünk lángol a túrázási vágy...
A NaVKE 2015-szeptember-20.-i Natúráján egy olyan sivatagos
részre is eljutottunk, ahol garantáltan napos, meleg, száraz időnk volt!
Üdv:GabIca
Merészek voltunk.
Elindultunk reggel az esőben. S csak egy pár küldte sms-ben, hogy ők nem jönnek.
Remek kirándulás volt így, megérte elutazni, oda, olyan messzire. Akik Ballószög után a közelben maradtak éjszakára se bánták meg, hogy velünk tartottak.
A nap ugyanis azonnal elkezdett szikrázó működését, mihelyt a tett helyszínére értünk és ott megszabadultunk ruháinktól. Délutánra már mindannyian ruha nélkül maradtunk.
A natúra a szokásos módon zajlott. Leparkoltunk a túravezető által kijelölt erdő szélén, majd néhány órás séta után ide visszatérve kezdtünk bele a bográcsos paprikáskrumli főzésébe. Előkerültek borocskák és pálinka de sütemény és pogácsa is volt sokatok hátizsákjában, amit közösen elfogyasztottunk. a paprikáskrumpli fergetegesen finomra sikerült, már el sem tudjuk rontani, olyan sokszor főztük. Nekem jobban ízlett, mint az előző napi, fürdőben kapott.
A nap különlegessége az a homokos szakasz volt, mely mint egy
nagy tábla sivatagos mező bukkant fel. Itt rengeteg fotót
készítettünk. Persze ezen kívül is sok szépet látunk, a
sok vaddohány és a csodás fenyőerdők, rengeteg toboz, szamárkóró és
macskatüske, sok-sok állati lábnyom, ehető körték, kökény, galagonya és
sokféle madárhang és gyönyörű kék ég minden bizonnyal maradandó élmény
lesz mindannyiunknak.
Üdv
Rózsa
Fotók: Rózsa és GabIca
|