FooldalOrszágos kirándulások
English    


bemutat program hirek tag levlista link archivum gond zum

2005


Kőszegi kirándulásunk tervezett programjai

2005. márc. 12-15.

03. 12. SZOMBAT

KŐSZEGI RÖVID VÁROSNÉZÉS, VÁRLÁTOGATÁS

Indulás: kb. 10.00

Értelemszerűen a budapesti buszos csoportot bevárva, feltételezve, hogy kora reggel el tudnak indulni. Ha csak később vágnak neki az útnak, akkor megérkezésük után csatlakoz(hat)nak. Kőszegről sok mindent lehetne írni, s ezért inkább nem is részletezném a látnivalók leírását, inkább csak felsorolás jelleggel jelzem, elsősorban miket lenne jó megtekinteni a pár nap alatt: -Jurisics vár (Esterházy-vár) Öregtorony, vagy Zwinger (legrégebbi és legnagyobb bástya) Főnix Ház (marcipán- és borbemutató) Vármúzeum (helytörténeti kiállítás, benne az 1740 óta vezetett, a világon egyedülálló Szőlő Jövésnek Könyve is) -Jurisics tér épületei Városháza (500 éves, eleve városházának emelt címerdíszes épület, melyen a gótikától a barokkig minden stílus megtalálható) Sgraffitos-ház (gazdag díszítésével Kőszeg legszebb épülete, nevét a díszítés technológiájáról kapta) Lábasház (a város első bálházaként épült, mostanában levéltár) Ambrózy-ház (legrégebbi polgárházak egyike) Arany Egyszarvú Patikamúzeum (gyógynövénygyűjteménnyel) Tábornokház (kőszegi kismesterségeket és a város céheinek történetét bemutató kiállítás) Szent Jakab-templom - Öreg templom (a város legrégebbi, legszebb műemléke, késő gótikus szentéllyel, fából készült Madonna szoborral) -Hősök tornya -Sigray-palota -Chernel-kert (a Kőszegi-hegység földtani értékeit és állatvilágát szemléltető szabadtéri kiállítás, védett növényekkel, madárvédelmi mintateleppel)

Némi kultúrtörténeti kiegészítés: Kisebb szünetektől eltekintve ma is élő kőszegi tradíció, hogy a Szőlő Jövésnek Könyvében őrzik meg a városi tisztújítás napján, Szent György-napján bemutatott szőlőhajtások mindenkori rajzát, valamint a Szent Lőrinc-napi első hajtásokra és a Szent Orsolya-napi szüretre vonatkozó szőlészeti feljegyzéseket.

A kőszegi várat az 1532-es ostrom tette híresé, amikor kb. 50-55000 fős török sereg próbálta bevenni a horvát főnemes Jurisics Miklós által védett várost. Augusztus 5. és 30. között 19 ostromot vert vissza a kb. 1200 harcképes férfi, közel 800 nő és 2300 gyermek, valamint öregember. A kudarc miatt janicsárlázadás tört ki a törökök között, utolsó egységeik augusztus 30-án -a hagyomány szerint 1 órakor- hagyták el a meggyötört város határait. Erre emlékeztet Kőszegen a mindennap 11 órakor felhangzó harangszó. Az egykori földesúri vár a városfallal és a várárokkal körülvett Belváros északnyugati sarkában helyezkedik el. A város többi részétől még külön vizesárok választotta el. A vár bejárata előtt elhelyezkedő elővárat is vizesárok vette körül. Az ilyen jellegű kettős várak Magyarországon ritkábban fordulnak elő, inkább külföldi példáikat ismerjük. A XIII. század végén már több oklevél említi a kőszegi várat, amely valószínűleg az elővár elődje lehetett. Feltételezik, hogy egy részfeltárás alkalmával e kör alakú cölöpvár nyomaira bukkantak az elővárban a fürdő területén. A várat azért emlegetik Esterházy-várnak is, mert ez a család birtokolta leghosszabb időn (236 éven) át az épületegyüttest.

KIRÁNDULÁS AUSZTRIÁBA

Indulás: 14.30

Lockenhaus (Léka)

A nyugati határvidék első kőváraként a XIII. században épült, magánkézben lévő királyi vár meglátogatása. A múzeum 17.00-ig tart nyitva. Érdekesebb látnivalói: a XIII. századi Lovagterem (Rittelsaal), a Szertartás-terem ( (Kultraum), az 5 szintes Öregtorony (Grosser Turm) föld alatti részében lévő (volt) börtön, és az udvarában található csaknem 100 m mély kút. Esti fürdőzés és szaunázás – Sonnentherme, Lutzmannsburg Frankenau Belépés: 18.00 után javallt. Szombaton az „Élményfürdő” 22.00-ig, míg „A nyugalom szigete” 23.00-ig tart nyitva (ide csak 16 év felettiek léphetnek be). Az utolsó szauna feltöltés 22.30-kor történik.

A belépődíj: -napijegy szaunával 18.80 EUR, -18.00 után szaunával 11 EUR, 2-15 év között 5 EUR, 0-2 év között 3 EUR. (Csak most vettem észre, hogy egy régebbi árlista van nálam... Mivel jelenleg nem vagyok net-közelben, nem tudom leellenőrizni az árakat, így elnézést, ha időközben netán valamelyest változtak volna ezek az összegek.) Itt találhatók Európa leghosszabb fedett téri csúszdái: a 202 méteres „Twister”, és a 141 méteres „Speedy”.

A szaunák világáról: van gyógynövényes- és fényszauna, Kneipp-kúra, pezsgőfürdő és két külső finn szauna, de be lehet nevezni az aromagőzfürdőbe is, ahol a magas hőmérséklet helyett inkább az illóolajok dominálnak. Érdemes kipróbálni az élmény-szaunafelöntést, ahol a jeges, mézes, gyümölcsös, illetve tengerisós programok közül lehet választani. Külön található gyermekszauna és -gőzfürdő is!

Aki esetleg utána szeretne nézni bárminek is a fürdővel kapcsolatban, itt megteheti: www.sonnentherme.com

03.13. VASÁRNAP

KŐSZEG KÖRNYÉKÉNEK MEGTEKINTÉSE

INDULÁS: 09:30

Kőszegszerdahely Határában késő vaskori kelta település nyomait és népvándorlás kori temetőt találtak. A Völgydűlőben egy római kori téglaégető kemencét tártak fel. Ez feltehetőleg 1. századból származik. Legfőbb látnivalója a kora középkori, román nyomokat hordozó, robosztus, erődített, magas kőkerítéssel körülvett Mindenszentek-templom. A 17. századtól a Sibrik-család temetkezési helye volt. A 18. században barokk stílusban építették át. A falu egyik présházában régi füstterelős, „bótkemencés” tüzeléstechnikát őriz egy 1796-ban épült, műemlékileg védett zsúptetős présház. Bozsok

A 420 fő körüli kisközség határában őskori kőeszközöket, magában a faluban római villa maradványait találták meg. A település felett húzódó völgyből indult a Savariát ellátó vízvezeték egyik ága. Az első írásbeli említése 1279-ből való, Villa Bosuk néven. A falut az 1532-es török támadás teljesen elpusztította, így horvátokat telepítettek be. Ők, bár sokáig őrizték nyelvüket, a 19. század második felére magyarrá lettek. 1552-ben Sibrik Gergely két részre osztotta birtokait. Mindkét ági örökösei lakóhelyet építettek maguknak a faluban. Az idősebbik ágé lett a ma is látható kastély. Erről sokáig azt állították, hogy Mátyás király vadászkastélya volt. A talán Árpád-kori alapokra épített 3 részes nemesi lakóházból - melyet 1554-ben említenek először - csak 1614-ben építettek, a török portyázók elleni védekezés miatt, erődített várkastélyt. 1702-ben korszerűsítették, majd 1815-ben nyerte el mai alakját. Ma Sibrik Kastélyszálló néven várja a vendégeket.

A községben két rom látható. Az egyik a Batthyány-kastély, amelyet 1841-ben villámcsapás következtében kiütött tűz pusztított el. Pedig ez kedvelt várkastélya volt Rohonc urainak. Itt vendégeskedett 1698-ban II. Rákóczi Ferenc és 1813-ban Ferenc császár is. A második a volt Szentháromság-templom, a ma is működő középkori eredetű Szent Annának szentelt templom mellett található. Ezen kívül van még egy kápolna a községben, ezt Szent József tiszteletére állították 1775-ben.

A falu közelében található a Kőszegi-hegység egyik legszebb sziklaalakzata, a kb. 5 m magas Kalapos-kő, melyet egy rövid oda-vissza kb. 5.6 km-es (1.5 órás) gyalogos túra keretében lehet meglátogatni. A programban nem tervezett látnivaló. Velem Az egyutcás, festői fekvésű, patak menti község és környéke lakott volt már az újkőkorban is. A tárgyi emlékek legjelentősebb lelőhelye a község feletti 582 méter magas Szent Vid-hegy. Itt egy, az i. e. 13-11. század idején kialakult, őskori erődített telep maradványait tárták fel, amely a hegyek alján futó kereskedelmi utat felügyelte. A közelben talált réznek és antimonnak köszönhetően kiemelkedő jelentőségű fémfeldolgozó és fémműves telep alakult ki az erődítmény aljában.

A kemencéket és műhelyeket 1896-ban Miske Kálmán kezdte feltárni. Az 1929-ig tartó ásatások egyik leglátványosabb eredménye egy arany diadém volt, amelynek kora i. e. 11-9. századira tehető. Az ásatásokat 1973-tól folytatták a Savaria Múzeum munkatársai. Ekkor a fellegvár mellett a hegy keleti és déli oldalában található teraszokon elhelyezkedő lakóépületek feltárására is sor került. 1979-ben az egyik teraszon újjáépítettek több épületet, amely néhány évig őskori szabadtéri múzeumként működött, de a felújításuk elmaradt, tönkrementek. A római korból domborműves kőemlék, érmék, ruhatűző tűk (fibulák) és agyagedények kerültek elő. Ezen kívül a népvándorlás korból avar temető nyomaira is bukkantak a hegy oldalában.

Az Árpád-korban is erődített helyként szolgált, de egyes vélemények szerint vára Karoling eredetű. Első magyar említése a 13. századból való, már Szent Vid néven. Ez a vár a hozzá tartozó faluval együtt a Németújváriak birtoka volt. 1289-ben Albrecht herceg elfoglalta. Lehetséges, hogy a visszafoglalása után, 1291-ben kötött békeszerződés értelmében lerombolták, mert a várról egy késői adaton, Jurisics Miklós várkapitányságán kívül több szó nem esik.

A hegyen található Szent Vid-templomot, amelynek tornyában 13. századi kerített lőréses alapokat találtak, már a 17. század végén jelzik a források. Egyhajós barokk épületét 1859- ben építették át. Korábban a környék jelentős búcsújáró helye volt. A község nevét először a rohonci vár részeként, egy birtokfelosztás kapcsán írták le, Welyen (1279) alakban. Az 1400-as évektől története a rohonci uradalomhoz kapcsolódik, Cákéval megegyező. A Római Birodalom idejében a kápolna előtt látható alapokon egy őrtorony állt. Innen védték azt a vízvezeték-rendszert, amely az egykori Savariát, a mai Szombathelyt látta el a Kőszegihegység vizével. A kápolna melletti lépcsősoron lesétálva egy bronzkori település teraszrendszere is jól megfigyelhető. A közelében lévő „Szépkilátó” sziklától -ahogy a neve is ígéri- gyönyörű a kilátás. Mindez -Velemről indulva- oda-vissza egy kb. 2 km-es sétával tekinthető meg.

A két világháború közötti időszakban felfedezték természeti értékeit, idegenforgalma fellendült. 1944-45-ben, a világháború utolsó hónapjaiban, a menekülő Szálasi-kormány rendezkedett be a községben. A Stirling-villában helyezték el a miniszterelnökséget, őrizték a koronát 1944. december 29. és 1945. március 19. között. (Emlékhelye megtekinthető) 1944. december 24- én pedig itt tartották az utolsó országgyűlést. A Stirling-villa és környéke ma népművészeti alkotótelep.

A páratlan természeti környezetével egyedülálló látnivaló az ipari műemlék vízimalom, amely Kőszegszerdahely házaival határos. A kétkerekes malmot az 1568-as összeírás említi először. Az utolsó molnárfamília, a Schulterek - akikről a nevét is kapta - Felsőőrről költöztek ide. 1870 és 1900 között nem működött. 1913-ban lebontották, de a következő évben kőből újjáépítették. 1951-ben államosították, de csak néhány évig működött. Bezárása után először teljesen fel akarták számolni, de 1965-ben műemléki védettség alá helyezték, majd 1980-ban helyreállították és múzeummá alakították.

Cák

A kisközség határában római kori sírdombokat és a század elején 2 frank mintájú, 9. századi típusú szárnyas vas lándzsát találtak. A honfoglalás utáni első írásos emlék 1279-ből való, akkor villa Chak néven említik. A 19. század végéig jelentős szőlő- és borkultúrája volt, a filoxéra járvány ezt elpusztította. A szőlőket újratelepítették ugyan, de régi jelentőségét már nem nyerte vissza. A korábban is jelentős gesztenye- és gyümölcstermesztés vette át szerepét. Országos jelentőségű a község határában levő műemléki védelem alatt álló 9 pincéből álló pincesor. Ezek a talpgerendás, boronafalú, előreugró tetőszerkezetű, zsúppal fedett épületek nem bor, hanem elsősorban gesztenye és gyümölcs tárolására szolgáltak. Figyelmet érdemelnek a pincékben látható faragott, vésett, középorsós prések. A prések közül a legérdekesebb az 1896-os datálású kőhúzós prés a 6. pincében, mely a mediterrán vidékekről származó szerkezeti megoldásokkal készült. A szőlészeti, borászati kiállítás megtekintési lehetősége egyelőre kérdéses. Hivatalosan csak május 1-étől vannak nyitva. Érdemes megtekinteni még a falu szélén lévő kőfejtőt is.

Délutáni, esti borkóstolás Még nem teljesen kialakult, a legjobb lehetőségek felmérése folyamatban van. Remélhetőleg hamarosan, de legkésőbb a kirándulásig Eichinger Péter barátunk bölcs javaslatot terjeszt elő eme programpontra.:-))

03.14. HÉTFŐ

SÉTA/TÚRA AZ ÍROTTKŐHÖZ, MAJD KIMARADT LÁTNIVALÓK MEGTEKINTÉSE KŐSZEGEN, VAGY A KÖRNYEZŐ TELEPÜLÉSEKEN, A VÁLLALKOZÓBBAK RÉSZÉRE EGÉSZNAPOS TÚRA A KŐSZEGI-HEGYSÉGBEN

INDULÁS: 09.00

Rövid program délelőttre: kb. 3-3.5 óra

Az Írottkő meglátogatása Velemből indulva egy kb. 11.5 km hosszú túra keretében. Ha vkinek ez is soknak tűnik, akkor ugyan kevesebb élményt szerezve, oda-vissza ugyanazon az úton haladva, egy kb 4.5 km-es (úgy 1.5 órás) sétával is letudhatja ezt az akadályt a Hörmann-forrástól indulva.

Délutáni program: a kimaradt környékbeli látnivalók megtekintése. Hosszú program egész napra: kb. 8 óra Velemből indulva egy kb. 22 km-es túra a kék túra vonalán, érintve a Kőszegi-hegység fontosabb látnivalóinak majd mindegyikét. Az összes szintemelkedés: kb. 900 m. A fenti időtartam a látnivalóknál eltöltött időktől függően módosulhat.

Érintendő látnivalók:

Írottkő (883 m)

A Dunántúl legmagasabb csúcsa, régi magyar neve Szálkő. Nevét az osztrák oldalon álló magányos sziklába vésett monogramról kapta (C.B. - utalva a terület földesurára). A hajdani Árpád-kilátó helyén 1913-ban épült mai kilátóba felérve a Keleti Alpok panorámája tárul elénk a Rax-szal és a Wechsel-hegységgel. Jó időben a Balaton is látható innen. Figyelem: A kilátó bejárata Ausztria felől van. Általában igazoltatás nélkül látogatható, de az osztrák határőrök őrzik. A kellemetlenségek elkerülése érdekében személyi igazolvány, vagy útlevél legyen nálatok!

Hörmann-forrás Nevét a monda szerint Hörmann Mihály várnagyról kapta, akit menekülés közben a forrás közelében kaptak el, és végeztek ki. Érzékeny búcsú a korábban távozóktól.

További érintendő látnivalók a hosszú túrán:

Stájerházak - Erdészeti Múzeum, arborétum A Stájerházakat Kőszeg városa építtette az 1750-ben Stájerországból hozatott erdészei számára. Hazánkban ebben az időben kezdődött Mária Terézia Erdőrendtartása (erdőtörvénye) hatására a szakszerű erdőgazdálkodás. A festői környezetben lévő, másfélszáz éves erdők övezte házak egyikében Erdészeti Múzeum működik (egyelőre bizonytalan, hogy nyitva lesz-e). A múzeum fogadószobájában dombortérkép is található a környékről! A házak mellett forrást és egy kis arborétumot találunk. Ennek érdekessége a díszes levelű szúrósfenyő, valamint a sárgán virágzó havasszépe. Ez a nálunk nem honos növény olyan jól érzi magát itt, hogy a környező erdőszéleket kivadult példányai is díszítik. Ezen a környéken különösen párás, esős időben találkozhatunk nagyobb számban sárga-fekete foltos szalamandrákkal.

Óház-tető (609 m) A tetőn állt a XIII. században a Felsővár, mely a (Castrum Kwszug) Kőszeg nevet viselte. A város elnevezése is innen ered. A későbbiekben elhagyott és lerombolt ház helyére 1896-ban a millennium idején kőtornyot építettek, de ez 1917-ben leomlott. A honfoglalás 1100. évfordulójára a 15 m magas Óház kilátót újból felépítették, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a hegységre.

Hétforrás (424 m) A Natúrpark legbővízűbb forrása, csodás panorámával, látképpel Ausztriára: elénk tárul a Kőszegi-hegység bükkerdők borította északi oldala és a szomszédos Ausztria ún. Bucklige Welt vidéke. A több mint 200 liter percenkénti vízhozammal rendelkező forrást 1896-ban a Millennium tiszteletére foglalták mai formájába. Vize kitűnő ivóvíz, bátran megkóstolható mind a hét ága! A forrás medencéjében tavasszal gyepi békák petecsomóit találjuk. A kékes árnyalatú hátukról és márványsárga hasukról könnyen felismerhető állatokat a medence aljzatán figyelhetjük meg. A forrásból táplálkozó patak völgyében apró, barna színű ökörszemek építik fészküket. A vízből kiálló köveken, tuskókon hosszú farkú, sárga hasú madarak, a hegyi billegetők falatoznak.

03.15. KEDD

KŐSZEG KIMARADT LÁTNIVALÓINAK MEGTEKINTÉSE

INDULÁS: KB. 10.00 Látnivalók felsorolását lásd az első napon.

ÚTBAN HAZAFELÉ SÁRVÁRON VÁR- ÉS/VAGY A VÍZRE VÁGYÓKNAK FÜRDŐLÁTOGATÁS

A ma álló sárvári Nádasdy-vár őse a XIII. század végén épülhetett. Az ötszög alakú belső udvart körülvevő várkastély a késő reneszánsz hazai építészet jellegzetes példája. A folyamatosan foglalkoztatott olasz építőmestereknek köszönhetően az itáliai építészet hatásai is kimutathatók rajta. Különös figyelmet érdemel a díszterem, melynek mennyezetén számos csatajelenet került megörökítésre.

A múzeumban többek között egy igazi különlegesség, a magyar huszárság történetét felvázoló kiállítás is látható, mely a honfoglalástól a két világháború közötti időszakig terjedő időszakot öleli fel. Ezen kívül mindenképpen érdemes megtekinteni a rendkívül értékes térképtörténeti gyűjteményt, és a látványos iparművészeti kiállítást is. A sárvári termálvíz a magas fluorid és metaborsav tartalma miatt nőgyógyászati és reumatikus betegségek gyógyítására kiválóan alkalmas. Azt tartják, hogy az innen származó közismert Sárvári termálkristály gyógyító hatása is teljes egészében megbízható.

ÉTKEZÉS

A vasi népi étkezési kultúra rendkívül gazdag ízvilága mára feledésbe merült. Szinte csak a vasi dödölle és a vasi kanászpecsenye jelenik meg az éttermek kínálatában, mint jellegzetes vasi eledel.

Kőszegen készítik hagyományos receptek alapján a Mátyás király esküvőjéről ismert reneszánsz süteményt, a grillázstortát. Csak olajos magvakat (dió, mák, mogyoró) és tojásfehérjét tartalmaz, nem használnak hozzá semmilyen színező és egyéb mesterséges anyagot sem. A javasolt beszerzési lehetőséget majd előkerítem. A borok közül mindenképpen a környék borát, a Kékfrankost javallt elsősorban megkóstolni. Egy-két étterem, amit talán érdemes kipróbálni: Kőszegen

KULACS VENDÉGLŐ (Várkör 12.) - hagyományos étterem helyi specialitásokkal BÉCSIKAPU ÉTTEREM (Rajnis u. 5.) - lovagi lakoma középkori díszletek között HOTEL ARANYSÁRKÁNY – halak, vadak, speciális magyar ételekkel (az előző kettőnél vmivel drágább)

Bozsokon HATÁRMENTI VÍGADÓ (szőlőhegy) – hétfőn szünnap – házi jellegű, hagyományos ételek, specialitásuk a kapáslakoma, borkóstolás előzetes bejelentés esetén lehetséges A Kulacs, a Bécsikapu és a Határmenti nagyjából azonos (kedvezőnek tűnő) árkategória, míg az Aranysárkány és az Alpokalja étterme az előzőeknél vmivel magasabb árakkal dolgozik. A környékbeli éttermek általában -ritka kivételtől eltekintve- 22.00-ig tartanak nyitva!

velem.jpg
112_1235a.jpg
 

Élménybeszámoló a kirándulás után

Kivonat a NatúrListáról

03. 11. PÉNTEK

A NaVKE hagyományos országjáró kirándulását, 2005. márc. 12-15 között, az elmúlt öt év Mecsek hegység, Pécs, Kistapolca, Bükk, Felsőtárkány, Aggtelek, Csöde, Őrség, Zempléni hegység, Kéked, Kassa, és a legutóbbi a

Bakonyban tett látogatásunk után az idén a Kőszegre és környékére szerveztük.

A szálláshelyet, az Alpokalja Panzióban már péntektől elfoglalhattuk, így aki nagyon távolról érkezett vagy nem volt kedve másnap korán kelni itt éjszakázhatott. Bár én csak másnap érkeztem ide, de hallottam hírét, hogy Atusék, Hosszuék, az Árva család és Ákos az esti naturista program elengedhetetlen részeként meghirdetett panzióbéli szaunázás után még hajnalig tartó Cash-flow társasjátékba is fogtak. Míg Vicék békésen aludtak reggelig…

03. 12. SZOMBAT

A budapesti buszos csapat tagjai korán keltek. Elsőként Zsókáért ment Csabi Renault Master-jával majd Rózsáékat és Misit+Laurát és legvégül Lacát szedtük össze. Pali és Vacek+Timi végül vonattal utazott és ők a helyszínre autóval érkeztek, melyhez a Szombathelyről érkező Péter is segítséget nyújtott. Míg mi a Panzió szobáiban érkezésünk után, 10 óra tájban elhelyezkedtünk a többiek előre mentek várost nézni. Jól el is kerültük így egymást, s csak Lékán találkoztunk újra teljes létszámban.

Kőszegen barangoltunk, várost néztünk főleg a Jurisics tér ismert műemlékei kerültek sorra. A Jézus szíve plébánia templomtól indultunk a Vár irányába, közben a Hósök kapuját is megcsodálva egészen magasról, a torony külső panorámafolyosójáról személve a város nevezetességeit. A Városháza faliképeit sokáig nézegettük, igyekeztünk értelmezni a címereket, a festett feliratos szalagokat is. Elidőztünk az 1713-ban emelt Szentháromság szobornál és a 26 évvel később készült Mária szobornál is. A városban sok helyütt alkalmazott Itáliából származó díszítés legismertebb épülete mindenkit lenyűgözött itt, a Sgraffitós ház a Jurisics tér 7 szám alatt. A copf stílusú finom arányú kútházra, a Városkút mellett gyalogoltunk tovább a kőszegi várba, ahol zárva találtuk a helytörténeti múzeumot, így csak kívülről szemléltünk az Öregtornyot, Főnix Házat, de néhányan azért a marcipán múzeumba is bementek. Sok nevezetesség kimaradt, vagy csak távolról néztük meg,mint pl. a Lábasházat, az Ambrózy házat, a Patikamúzeumot, a Tábornokházat, az Öreg templomot, a Sigray palotát vagy a Chernel kertet.

Ebéd után ugyanis közös program volt, átmenni Lékára és bejutni az ottani Várba is.

Távolságban nem volt messze de mivel aznap éppen gazda tüntetés volt és traktorosok lassitó sztrájkja miatt a határon való átkeléshez szükséges útvonalon mindkét irányban lezárták az utat (csigalépésben haladt a menet délután 4 óráig), így mire a várhoz értünk, ott már becsukták a kapukat…. Nagyon sajnáltuk, hisz a parkolóban a több száz autó ugyanis nagyon ígéretesnek tűnt, hogy odabent van mit megnéznünk, nagyon népszerű hely ez. De a többség számára ez a késői érkezés miatt csak külső betekintés volt és a társaság egy része azonnal tovább is indult Lutzmannsburgba (Locsmándba) ahol az élményfürdő várt bennünket este 11-ig. De valahogy néhányan bátrabbak és kíváncsibbak voltunk és a vár nyitott kapuin át beljebb merészkedtünk és egy igazán izgalmas bemutatón vehettünk részt. Aznap egy 120 fős születésnapi partit tartottak, sok külföldi vendéggel, így mi is belefértünk a csapatba, érdeklődéssel figyeltük és kérdeztük is őket, beszélgettünk angolul a várban otthonosan mozgó lovagokkal, lovaginákkal, különböző korabeli ruhákban járkáló személyzettel és részt vehettünk a tornán, az íjversenyen, vagy egyéb számomra nem ismert középkori dobójátékokban. A 13, században épült vár, a nyugati határvidék első kővára sok magyar vonatkozásait is felfedeztük beljebb a múzeum részében, a lovagtermében, a Vár börtönében és a Szent Miklós templomban.

Sajnos nem maradhattunk tovább, pedig szíves vendéglátásban lett volna részünk, de vártak a többiek Locsmándon és mi is igyekeztünk odaérni hisz nekünk naturistának a mai napi program befejezése, és csúcspontja a locsmándi-répcesarudi naturista szaunája volt, amit semmiképpen se szerettünk volna kihagyni. Itt mindenki megtalálta azt amire vágyik. Nagyon kulturált beléptető rendszerével (színes karszalagos megoldások a különböző létesítmények és korosztályok részére, 8-13 Euro értékben). Aki végképp nem hozott fürdőruhát az bérelt fürdőköntösben azért végig sétálhatott a termálfürdő minden részében.

Kipróbálni viszont mindent érdemrs volt, a sokmedencés áztató melegvizeket, a vízeséssel és átjárható barlanggal tarkított hullámmedencét, a vadpatakot, az ugródeszkát…. a kisgyermeknek szánt "Babyworld"óriási területén csak csodálkozni tudtam, ahol még a picik kényelmét szolgáló bioszauna is működött. Európa leghosszabb fedett csúszdáját már csak fürdőruhában használhattuk, de ez feledhetetlen élmény…. Ezt úgy képzeljétek el, hogy egy hatalmas 23 méter magas toronyba lifttel vittek fel bennünket és '' Funny Waters'' elnevezésű beltéri csúszdák vártak ránk. Kétféle sebességgel Speedy és Twister néven a torony külső falán, mint a dugóhúzó spiráljai tekerednek az átlátszó és az esti megvilágításban még fantasztikusabb csőkígyók és rövid kinti kanyarok után 202 ill. 141 méter hosszúság után tértek vissza az óriás hullámmedencébe felejthetetlen kalandok forrásaként óriásit csobbanva.

A NaVKE tizenéves fiataljat egész idő alatt itt a csuszdás részben lehetet megtalálni, őket a szauna nem annyira érdekelte, esetleg a naturista rész jakuzzijában futottunk néha össze.

A felnőtt csapat, a szülők azonban végig a szaunák birodalmát élvezte. Fel sem tudom sorolni mi minden és hányféle módon és illatban… Volt itt gyógynövényes, fény (infra) szauna, aromagőzfürdő, külső és belső finnszaunák, és 100 fokos izzasztókamrák, melyek után rendelkezésre állt két hidegvizű medence is…Fantasztikus élmény volt részesülni a szauna feltöltések ottani hagyományában, a mesteri törölköző tekerések hangulatos ventillátorok működése közben. A szaunákban és az előtérben senkinek eszébe sem jutott fürdőruhában közlekedni sem, de a tisztaság, törölköző papucs használatára figyelmeztetett is az ottani személyzet de a többnyelvű tájékoztató táblák is jó útmutatást szolgáltak. Öröm volt látni, ahogy segítőkészen törődött velünk Klaudia asszony. A büfében ugyan volt kis probléma a kártyás fizetéssel, de a friss ropogós saláták , az illatozó kávék és Erzsébet asszony magyaros vendégszeretete számunkra sokáig feledhetetlen kedves emlék marad. Ruháinkat (azt amit nem az elzárt részen tároltunk) értve itt csak a piciny fürdőruhát, törölközőket egy nyitott polcos fakk rendszerben tároltuk a szauna idején teljesen megbízhatóan. A távozáskor kulturált zuhanyozás és fésülködő szoba, hajszárító helyiséget használhattunk. Mindent összevetve nagyon jól éreztük magunkat, zárásig maradtunk.

Hazafelé meglehetősen csendesen utaztunk, a buszos csapat a Panzióba érkezés után rövidesen nyugovóra tért. Elfáradtunk… Mivel két épületben voltunk elszállásolva, csak másnap értesültünk róla, hogy nem minden a szállóvendég megelégedésére szolgált ottlétünk, egyeseket zavart a hajnalig tartó társasjátékozás, nem elfáradt társaink ugyanis még sokáig fent maradtak...

Vasárnapi, hétfői, keddi programjaink is megvalósulásra kerültek, úgy ahogy Atus kívánta, tervezte. Volt sok-sok kőszegi és környéki városnézés, velemi bandukolás a faluban és a hegyre fel, majd Irottkó megmászása. A nagy havakban Pali nyomdokain át haladtunk, míg a többiek buszos tortúrán vettek részt, de jól el is fáradtunk, mindannyian. Így már hosszabb élménybeszámolóra csak a képek segítségével emlékeznék vissza... Nagyon örültem a vacsik hangulatának, az esti gitározós, éneklős estéknek. Kedves emlék marad mindenki erről a túráról.

Csodaszép hétvége volt! Köszönet Atusnak a szervezésért!

hpim3121a.jpg
hpim3084a.jpg
DSCF0202a.jpg
DSCF0194a.jpg
DSCF0184b.jpg
DSCF0139a.jpg
DSCF0028a.jpg
DSCF0011a.jpg
114_1413a.jpg
113_1382a.jpg
113_1351a.jpg
113_1349a.jpg
113_1333a.jpg
113_1311a.jpg
113_1306a.jpg
111_1169a.jpg
101_1813a.jpg