FooldalMeztelen táncszínház
English    


bemutat program hirek tag levlista link archivum gond zum

2019


Meztelen táncszínház a Bakelitben

Előadásnapok:
- 2019. március 28. (csütörtök) 19.00 – 25/45 – jubileumi előadás BEMUTATÓ
- 2019. június 6. (csütörtök) 19.00 – LetMeC_natur
- 2019. szeptember (későbbi egyeztetés)
A tervek szerint a három este alkalmával három különböző táncelőadás látható.



Táncelőadások Est-sorozat – Naturista, ruhátlan nézőkkel – az L1 Egyesület és a Naturisták Virtuális Klubja Egyesület (NaVKE) együttműködésében.
Az együttműködés alapötlete Ladjánszki Mártától származik, akivel a NaVKE 2007-ben került kapcsolatba. Akkor több sikeres táncelőadásukat láthatták a naturista nézők. 2018-ban egy hosszabb távú programot indítottunk el, amiben több előadás került terítékre, sőt, az első két, zárt-körű előadás után a harmadik alkalommal megnyitottuk a kört és bárki, aki vállalta, hogy ruhátlanul nézi meg az előadást nézőként csatlakozhatott.
Ilyen még nem volt, de MOST MÁR VAN és FOLYTATJUK!

Helyszín: Bakelit M.A.C.
1095 Budapest, Soroksári út 164.

Mivel az előadások mindenkinek nyitottak, akik vállalják a meztelenséget, a belépőjegyeket online, előre és/vagy a helyszínen készpénzben is meg lehet váltani.
Emellett előzetes névszerinti regisztráció alapján a navke@navke.hu e-mail-címen is lehetséges a foglalás.
Jegyárak:
Egységár: 2.500 Ft
Támogatói jegyár: 4.000 Ft

Szeretettel várunk a 2019. Március 28. (csütörtök) 19.00-kor kezdődő előadásra.
Az L1 Egyesület bemutatja:
LADJÁNSZKI Márta
25/45 – jubileumi előadás

Az L1 Egyesület hivatalos megalakulása óta (2002) Ladjánszki Márta művészeti vezetőként tevékenykedik és 2011-től kiemelten az ő elgondolásait, művészeti irányvonalát is igyekszik segíteni az egyesület.
Ritka pályafutása, ami a 20. életévében indult el célirányosan, megkerült minden eddigi hivatalos utat, csoportosulásokat, de mindig alázatosan itta magába a tudást és kimagasló mesterek tanításai, útmutatása révén ma már a magyar kortárs táncélet kiemelkedő alakja alkotóként, előadóként és nem utolsó sorban önkéntesen vállalt tehetségkutatóként kül- és belföldön.

2019-ben ünnepli 45. születésnapját és 25. évét annak, hogy visszakanyarodott a tánchoz és koncentráltan, a táncba vetett erős hittel dolgozik közöttünk, alkot és hív társakat alkotásaiba. Ezt szeretnénk egy rendhagyó előadássorozattal megünnepelni, ahol visszaemlékezünk erre a 25 éves szakmai múltra (talán még kicsit tovább is), kicsit másképp.
Ennek első stádiuma 2019. MÁRCIUS 28-án, csütörtökön kerül megrendezésre a „Táncelőadások estsorozat – Naturista, ruhátlan nézőkkel” keretében!
Figyelem, az előadáson a jegy megváltásával a nézők is vállalják a meztelenséget!
Támogatók: L1 Egyesület, Bakelit MAC, Műhely Alapítvány, EMMI

“Hungary’s Marta Ladjanszki rather hauntingly demonstrated that blondes don’t necessarily have more fun. With thick, muscular legs and a sombre demeanour, she is hardly a conventional dance beauty. That’s partly what makes her so watchable. The opening of One is starting: bare-chested, doubled over and wearing pointe shoes on her hands, she raised one enquiring, ramrod-straight leg to the ceiling while balancing rock-solidly on the other. The rest of this short piece, staged in a sickly yellow light, was beautifully judged. Ladjanszki’s pared-down, Nijinskyesque geometrics question the function of hands and feet, face, breasts and, indeed, the entire body.
Lit by a small dim bulb and set to a distorted soundtrack of strings, growls and bathing sounds, Stretching Thighs was equally stringent. Bare-chested again, Ladjanszki started hunched then arched on the floor and wound up upright and bare-assed in a little aqua top. The tone of this exacting, mysteriously minimalist work suggested an attempt at self-cleaning exorcism.” Donald Hutera – England, Leeds
„Kerestem, mindig is kutattam a test pőreségének fogalmát és elkezdtem hinni a test formáiának igazságában. Észrevettem, hogy sokszor a kosztümmel ügyesen el lehet rejteni, palástolni, megmásítani alkati jellegzetességeket. Nekem úgy tűnt, homogenizál a kosztüm létezése, s ehelyett arra vágytam inkább, hogy a test önmagáért beszélhessen. Ezért lassan, de biztosan el-/levetettem a kosztümöt és a bőr felületével, színével, a bőrben lévő hússal és az egész testet kitöltő érzelmekkel foglalkoztam.
Nagy inpsirációt adott a performerek világa mellett a butoh műfaj megismerése, még akkor is, ha később (találkozva személyesen is ezekkel a stílusokkal) rá kellett jönnöm, hogy nekem a test fedetlensége más miatt kell.
Nem provokálni, nem kiabálni, nem mutogatni, nem riogatni vele, mindössze bízni benne és a lehető legközelebb engedni a befogadás és átadás élményét előadó és néző között. Mintha megszűnne az előadó bőre által szabott határ és kitágulna a tér, érzékelésünk sokkal intenzívebbé válik, s ha a néző részéről is sikerül egy ehhez hasonló nyitott állapotot létrehozni, teljes az átjárhatóság ember és ember között.

KOSZTÜMÖM A TESTEM

MELL
Nő vagyok, s elég hamar fontossá vált a mell szerepe előadó- és alkotóművészi életemben. Komolyan akkor kezdtem foglalkozni a test(em)mel(l), amikor több éven keresztül alkotója és társalapítója voltam a kompMánia táncszínházi együttesnek. Testközelbe kerültem a vállalt és bizonytalanságba taszító nemiség problémájával, állandóvá vált a biszexualitással foglalkozó témák körüljárása, s mint ilyen a felfedezés, hogy a szexus nem feltétlenül az elsődleges nemi jelleghez köthetö, mint inkább egy túlfókuszált állapothoz.
Emellett megérintett a mellrák témája is, ami a családomban ütötte fel a fejét, s mint olyan elkezdtem foglalkozni a csonkultság, tökéletlenség, mell-nélküliség problémakörével is. Nyitott megismerés és tapasztalás volt számomra a folyamat, amit egy előadásra készülve éltem át, de nem feltétlenül ezt akartam egy az egyben a nézőkkel is láttatni. Így született meg első önálló szólóm után a KETTŐ című duettem, aminek markáns részét képezte egy a darab (térbeli és időbeli) középpontjába helyezett mell-szaggató szólóm, amit hagytam, hogy mindenki maga és úgy értelmezzen, ahogy neki tetszik.
Számomra inkább vezeklés volt, s mindemellett határaim feszegetése, átváltozás, átlényegülés. http://martaatwork.com/two

TEST
A fenti előadás után, amit még a 2000-es évben készítettem és ami talán az EGY utáni nagy kiugrásomat jelentette hazai és nemzetközi téren is, folyamatosan fogva tartott saját és mások testének megismerési vágya, feltérképezése, megmutatása is (amennyiben a ruhanélküliség indokolt volt).
Szólóelőadásaim után elkezdtem partnereket hívni az előadásaim létrehozásához, előadásához, és a LANKADÓ EXTÁZIS (ami inkább a szakmabeliségbe vetett hitemet, mint egy fallikus szimbólumot akart költői képként megjeleníteni) után még ugyanazon évben (2007) olyan közelségbe kerültem két zenész-társammal, hogy egész estét betöltő előadásra készültem velük. Tudtam, hogy egyetlen határozott, képi kiindulópontja (s egyben végpontja is) lesz: a teljes meztelenség és el nem takarás, őszinteség, nyitottság, lágy közelség. Így született meg SILENT WITNESSES című triónk http:// martaatwork.com/silent-witnesses , ami két fő témát mutatott meg: a teljes egységet és a teljes naturalitással a testet magát.
Egy őszinte, nemiséget túllépő, hármas egységre támaszkodó előadás jött létre, amit a mai napig öröm visszanéznem.
A nézőket körbe ültettük, egy egyszerű bevonulás, vetkőzés, majd a végén felöltözés és kivonulás fogta keretbe a körben történteket tabuk nélkül, nyitottan és nem fenyegetően. Nagyon érdekes élményünk volt, amikor a naturista egyesület (hallva a testet dicsőítő táncszínházi aktivitásomról) megkeresett és ki„bérelt” egy előadást, ahol ők is meztelenül nézték végig az eseményeket.
Vajon gondolt-e már bárki is arra, mi történik, ha a test, aki néz is meztelen? Csupán csak fiziológiáját tekintve, hőt termel, s mivel a ruha nem fogja azt fel, sokkal intenzívebb energiaszinten indul meg a kommunikáció a nézők és előadó(k) között. Hőt termelünk, s ezen hő egy levegővétellel még közelebb tud minket egymáshoz szorítani. Minket, előadókat, hiszen testünk még intenzívebben bocsájtja ki a hőt, s csúszik egymáson (technikailag igencsak nagy kihívást okozva), és minket nézőket is.
Ebben az előadásban ébredtünk rá arra a tényre is, hogy a három előadó (két férfi és egy nő, két zenész és egy táncos képében) bőrének színe teljes mértékben különbözik. Azt hittük, mindannyian fehér emberként fehér bőrrel bírunk, pedig egyikőnk inkább kreolos, másikunk inkább sárgás, harmadikunk inkább rózsaszínes bőrtípussal máris a testek egységét megtörve egyediségről árulkodott. És ez volt benne a szép.

ÁTMENET
De senki ne higgye, hogy munkámat csak és kizárólag a test megmutatása motiválja, viszont tény, hogy úgy gondolok rá, mint munkaeszközöm, kifejező eszközöm és az a konténer, amiben teljes valóm jelenlegi állapotomban létezik, létezni tud és létezni akar.” (2013. gondolatok)
LADJÁNSZKI Márta klasszikus balett, szertorna, jazz és modern tánc tanulmányait Magyarországon és Bécsben folytatta, majd 1996 végén alapítója volt a KOMPmÁNIA Kortárs Táncszínháznak, ahol táncosként és társkoreográfusként dolgozott. 2001-ben csatlakozott az L1 Egyesület munkájához, ahol művészeti alelnökként a mai napig dolgozik. Alkotó-művészként kortárs tánccal foglalkozik Budapesten, mint független koreográfus és táncos. Keresi a lehetőségeket, hogy megmutassa művészetét azoknak, akik érdeklődnek munkája és az emberi testről való gondolkodása iránt.
Ő magából a testből, a belső gondolatokból nyeri az inspirációt, és a belső gondolatokat látható információvá alakítja. Hiszi, hogy mindenki más (nem csak külsőleg), és ettől gazdagabb az életünk. Ezért ünnepli minden darabjában a testet.
„A test a személyiség látható formája." (Mary Starks Whitehouse)

Bővebben:
www.martaatwork.com / www.L1.hu

fotó: Kozár Edit és Varga Timi

lm.jpg