Varga Zsolt-Ladjánszki Márta: Umarmung:
Helyszín: Akácliget Vendégház
Időpont: 2020. júl. 5. vasárnap, 16:00


Márta és Zsolt izgalmas művészi táncbemutatója ezúttal csak nekünk, NaVKE-seknek szólt a meztelen anyatermészetben, természetesen meztelenül.
GabIca

Izgatottan vártam Mártát,mert tavaly Dél-1-en,valahogy nem tudott megfogni,szóba is került,az egészen más volt.Itt most a hely természetessége,a hangok és a tánc sokkal szinkronossabnak látszott,jobban kirajzolódott Márta profizmusa,de mintha most a közönség is más lett volna.Jobban ráhangolódtunk egymásra!Köszönjük.
C. Laci

Az előadás utáni beszélgetésen többször is elhangzott, hogy a madarak is részesei voltak a műsornak. Zsolt szaxofonos játékai szüneteiben kapcsolódtak az előadásba. A fotón még csak gyakoroltak.:) A madárhangok nem zavarva az előadást, hanem mint kiegészítésképpen szólaltak meg néha-néha, egyébként ők is csendben nézték, hallgatták Márta és Zsolt különleges bemutatóját. Nagyon szép volt ez most így, itt, a természetben, ebben a közegben, átölelni mindent ami velünk van.
A Meztelen táncszínházi előadásunk helyszíne: Valódi Umarmung.
Rózsa

Bő egy órás autózás után majd négy kilométer földút, jobb minőségű, mint némelyik aszfalt út szakasz. Aztán jobb felé cirka száz méterre embercsoport látszik. Vajon ruhások, vagy meztelenek? Nem ruhások. Akkor mi ide igyekeztünk, meg is érkeztünk. Régen látott és új, eddig soha nem látott, ámde mostantól új ismerősökkel kölcsönös üdvözlések - és már indult is a csapat nélkülünk a natúrára. Mi ketten - Hitvessel - ismerkedtünk Akácligettel. Mindjárt megkapott a vadregényessége,a teljes csöndet időnként megtörő madárdalok sok dallama. Hamar rátaláltunk arra a helyszínre, ahol a várhatóan forró órák nagy részét eltölteni fogjuk azaz az árnyékot adó bokrok övezte használható medencére. Itt a köreinkben meglévő jó szokás szerint pillanatok alatt akadt beszélgetés téma az ott sütkérező új ismerőseinkkel, meg a később odaérkezett régiekkel. . Aztán néhány óra múlva megérkezett a natúrás csapat, és örömmel elegyedtünk társalgásba számos régen látott, ma már talán barátunknak is tekinthető klubtárssal. Jövés-menés, társalgás, aztán egyszercsak az ösvényen mintha újabb ismerős arcok tűnnének fel, Az ő szemük jobb, és ismertek fel előbb bennünket, mint mi őket - Márta és Zsolt. Kölcsönösen örültünk egymásnak, váltottunk pár szót, és ők már említették, hogy hamarosan fel kell készülniük az előadásukra. A négy óra előtti percekben aztán benépesült a "nézőtér" - mi nézők jórészt árnyékban voltunk, az előadók viszont a jól megvilágított részen. Az előadást figyelmesen szemlélő közönség nagy tapssal jutalmazta a sajátos mozgás világban előadott produkciót. Jó kis beszélgetés volt utána, valamelyest bepillanthattunk az előadásokra való felkészülés folyamatába, ez előadónak és a közönségnek a kapcsolatába. Lassan véget is ért a nap, szedelőzködés, búcsúzás. Remek nap volt. Rózsának a szemébe is mondottam - korábban már írtam is, klubtársaknak is szóltam erről - , hogy a magyar naturizmus Nagyasszonyának tartom. Nemcsak azért, mert rengeteget dolgozik a különböző rendezvények megszervezésén, hanem végtelennek tetsző türelemmel viseli és intézi el nemegyszer feledékeny, más esetben hanyag klubtársaink ide tartozó ügyeit - bélyegek, befizetések, lemondások, jelentkezési határidők, stb. Övezze őt a legnagyobb megbecsülés a klubtagoktól! További szép nyarat Mindannyiotoknak!
E. Laci

Én most voltam ott előszőr.Tetszett.Habár a szúnyogok száma 1 kissé sok volt.Később tudtam meg hogy ez országos probléma. Márta elóadását nagyon érdekesnek találtam.Jó lettt volna 1 kis esti bográcsozás.Én hangulatosnak tartom.Én voltam a kevés sátrazó egyike.Jő volt a friss levegőn és jó volt sok naturistával találkozni.
Tóni

Kezdem azzal, hogy voltam már naturista közösségben imitt-amott, nem vagyok teljesen zöldfülű, de mégis most vettem először részt magyar szervezésű programon. (Eddig főleg német nyelvterületen voltam, Svájc, Ausztria, Németország). A NaVKE eseményeit már jó ideje figyelemmel kísérem a honlapon, a meztelen tánc előadásokra mindig el akartam jutni, de sose került rá sor valamiért, legutóbb meg a covid miatt maradt el.
Most viszont minden összeállt: megismertem egy régi tagot mostanában és felmerült, hogy menjünk együtt erre a hétvégére, pontosabban csak vasárnapra. Mindegyikünk jól járt így, ő lejutott autóval kényelmesen, én pedig nem érkeztem egyedül, teljesen ismeretlenül. Eredetileg csak a táncra mentem volna Pestről, de meggyőzött, hogy egész napra érdemesebb, és milyen igaza volt! :)
Délután pedig megtekintettük a duót, amely az érintésről, illetve annak hiányáról szólt. Rendkívül érdekelt, hogyan állítanak színpadra (jelen esetben egy mezőre:) egy performanszt, úgy, hogy semmilyen kellékük nincs: se díszlet, se ruha, semmi külsőség, csak kizárólag a saját testük. (meg egy szaxofon hangszer). Különleges produkció kerekedett belőle és bevallom sok minden nem jött át, amíg néztem, de az utána tartott "közönségtalálkozón" minden megvilágosodott számomra és teljessé tette a befogadást, amelyet a művészek adtak. Fantasztikus nap volt, örülök, hogy ott lehettem és köszönöm a szervezést, lebonyolítást!
Attila

Fotó: Zozo